A tenisz (ütős labdajáték, közkedvelt sport)

Muszáj a történelemmel kezdenünk, hiszen a világban minden, de minden dolognak megvan a maga története. A jó öreg franciák persze úgy tartják, hogy a tenisz ősi francia játék, de valójában már az ókori Egyiptomban is szerettek játszogatni. Eredetileg teremben és fallal játsszák (jeu de paume – játék a pálmával), és valóban a franciák, de igazi hódító útjára a 19. századi Angliából indult. Itt jöttek rá, hogy szabadban, füvön is tökéletesen működik és a szellem kiszabadult a palackból: nemsokára salakon és kemény pályán is elkezdtek vonalakat húzogatni és hálót kifeszíteni.

Ha tévén nézzük, pofonegyszerű sportnak tűnik a tenisz, valójában igen összetett játék, nagyon aprólékos szabályrendszerrel. Ez utóbbinak a részletezésétől eltekintek. Legyen elég annyi, hogy a pálya mérete és vonalazása szigorúan meghatározott és a világ bármely pontján ugyanolyan. Egyes és páros mérkőzések lebonyolítására is alkalmas, kettő, illetve négy ember részvételével.

A teniszmeccs labdamenetekből, játékokból (game) és játszmákból (set) áll. A meccs menete szintén rendkívüli módon szabályozott. A meccseket kettő, bizonyos esetekben férfiaknál (például az úgynevezett Grand Slam tornákon) három nyert játszmára játsszák. (A teniszben egyébként már önmagában a pontok számolása is megérne egy misét…).

A versenyek

A  teniszben különböző országokban megrendezett nagyobb, jelentős hagyománnyal rendelkező versenyek vannak. A legrangosabb teniszbajnokságok a Grand Slam tornák, melyekből összesen 4 van: Ausztrália, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok nyílt (open), nemzetközi bajnokságai, vagyis az Ausztrál Open januárban Melbourne-ben, a Roland Garros május-júniusban Párizsban, Wimledon június-júliusban Londonban és a US Open augusztus-szeptemberben New Yorkban. Ezek a tornák 2 hétig tartanak és 7 győztes meccset kell játszani a végső győzelemért. Ezeken a versenyeken 128-as a főtábla, melyre világranglista helyezés vagy kvalifikáció alapján lehet felkerülni. A Grand Slam tornákon férfiak és nők is versenyeznek. Férfi és női egyesben, férfi és női párosban, valamint vegyes párosban lehet indulni.

Mindenképp érdemes egy pillantást vetni a 4 Grand Slam torna eddigi történetére. Wimbledon története 1877 óta íródik, vagyis a legrégebbi és egyben a legtöbb hagyománnyal bíró teniszverseny a világon. A US Opent 1881, a French Opent (Roland Garros) 1891, az Ausztrál Opent 1905 óta rendezik meg. Természetesen nagyon sok érdekes adat fűződik még a 4 Nagy Tornához, például, hogy azon mióta indulhatnak a nők is, konkrétan milyen helyszíneken zajlottak vagy éppen milyen borításon, de ezeknek a részletes ismertetésétől most eltekintek.

Lényeges információ azonban, hogy aki egy azon évben megnyeri mind a 4 Grand Slam tornát, az megcsinálja a klasszikus „Grand Slam”-et, aki pedig egymás után, de nem ugyanazon évben az az úgynevezett „Non Calendar Grand Slam”-et. Itt azért időzzünk el egy rövid pillanatra. A tenisz, mint sportág történetét két nagy korszakra osztjuk: van az „Open Era” előtti és az azt követő korszak. A kettőt pedig egyetlen dátum választja el egymástól: 1968. 1968 előtt csak amatőr versenyzők indulhattak el a versenyeken, azóta viszont amatőrök és profik is indulhatnak. Az Open Era-val tehát beköszöntött a modern, professzionális tenisz, rövidebben a hivatásos vagy profi kor. (A rekordok számítása, statisztikák nyilvántartása is elválik az 1968 előtt és az azt követő időszakra vonatkozóan).

Visszatérve tehát a „Grand Slam”-re: egyetlen teniszező van a világon, akinek kétszer is sikerült a Grand Slam-et teljesítenie: az ausztrál Rod Laver. Érdekesség, hogy az Open Era előtt és azt követően is meg tudta ezt tenni: 1962-ben és 1969-ben. Rajta kívül – férfiakat és nőket egyaránt tekintve – az amerikai Don Budge (1938) és Maureen Connolly (1953), az ausztrál Margaret Smith Court (1970), valamint a német Steffi Graf (1988) tudta csak ezt a teljesítményt elérni. Klasszikus Golden Slam-nek hívjuk azt, ha valaki nemcsak a Grand Slamek-en diadalmaskodik ugyanazon esztendőben, hanem ehhez még egyéni olimpiai elsőséget is szerez. Karrier Grand Slam pedig az, ha egy játékosnak karrierje folyamán mind a 4 Nagy Tornán sikerül diadalmaskodnia. Hihetetlen, de ez is nagyon kevés teniszezőnek adatott meg eddig. Mindösszesen 7 férfi és 10 női játékos, név szerint: Fred Perry, Don Budge, Rod Laver, Roy Emerson, Andre Agassi, Roger Federer, Rafael Nadal, Maureen Conolly, Doris Hart, Shirley Fry Irvin, Margaret Smith Court, Billie Jean King, Chris Evert, Martina Navratilova, Steffi Graf, Serena Williams és Maria Sharapova büszkélkedhet ezzel.

Nagyon sok további érdekes adat létezik természetesen, tekintve akár a Grand Slam tornagyőzelmek számát vagy egy-egy Grand Slam-en való eredményességet. Külön fejezetet érdemelne a tenisz, mint olimpiai sportág is.

Visszatérve a jelenbe és a „kisebb” versenyekhez: van még néhány „koedukált” verseny helyszín, tehát ahol egyszerre zajlik a női és a férfi torna, de nagyon kevés. (Ilyen például márciusban Miami). Több olyan helyszín is van, ahol egyik héten a férfiak, majd a következőn a nők játszanak (vagy fordítva). Általában azonban a férfi és a női tornák helyszíne elválik egymástól. A tornákat, az ott megszerezhető pontok, valamint a kapcsolódó díjazás alapján 250-es, 500-as vagy 1000-es tornának hívják a férfiaknál. Nagyságrendileg természetesen az 1000-es (Masters) tornák a legjelentősebbek. A legkisebb versenyek gyakorlatilag az úgynevezett challenger tornák, ahol lehet pontokat gyűjtögetni annak érdekében, hogy valaki felkerüljön, majd egyre feljebb jusson a világranglistán. (Igen, van világranglista is, erről kicsit később). A férfiak tornáit egyébként az ATP (Association of Tennis Professionals, a férfi profi teniszezők érdekeit képviselő szervezet) rendezi. Természetesen a női tornákat pedig a női profi teniszezők érdekeit képviselő szervezet, vagyis a WTA (Women’s Tennis Association) hozza tető alá, itt is vannak különböző kategóriák és díjazások (de más elnevezéssel, mint a fiúknál). Létezik természetesen Nemzetközi Tenisz Szövetség is, vagyis az ITF (Internatonal Tennis Federation), a Grand Slam tornáknak például ez a szervezet a rendezője.

A verseny-szezon már egészen az év elején elkezdődik – hiszen a január második felében kezdődő Ausztrál Nyílt Teniszbajnokságra, vagyis az év első Grand Slam tornájára muszáj felkészülten érkezni – és egészen november végéig el is tart. Röviden: nagyon hosszú és megerőltető. Erre rendszeresen panaszkodnak is a top játékosok, de mintha senki, de senki nem akarná meghallgatni őket. Teniszverseny tehát az év szinte minden hetében és a világ szinte minden pontján fellelhető. A korábban már említett 1000-es tornákból (ATP World Tour Masters 1000 Series) összesen 9 van, az alábbi helyszíneken:

–         Indian Wells, USA, március, kemény-pálya

–         Miami, USA, március, kemény-pálya

–         Monte-Carlo, Monaco, április, salak

–         Madrid, Spanyolország, május, salak

–         Róma, Olaszország, május, salak

–         Montreál / Torontó, Kanada, augusztus, kemény-pálya

–         Cincinnati, USA, augusztus, kemény-pálya

–         Shanghai, Kína, október, kemény-pálya, terem

–      Párizs, Franciaország, október, kemény-pálya, terem.

Az 1000-es tornákon általában 64-es főtábla van  és az első 8 kiemelt játékos az 1. fordulóban erő-nyerő, tehát a 2. fordulóban kapcsolódnak be a játékba. 1000-es (Masters) tornát nyerni nagyon nagy eredménynek számít egy teniszező életében. Legtöbbször, eddig 28 alkalommal Novak Djokovic tette ezt meg.

A teljes évi verseny-naptár az alábbi linken tökéletesen tekinthető át:

http://www.atpworldtour.com/Tournaments/Event-Calendar.aspx

Beszélünk még egy nagy jelentőségű tornáról, ez pedig a (Barclays) ATP World Tour Finals, amelyet az ATP és az ITF együtt rendez meg, a tenisz évadzáró tornájaként, kizárólag nagyágyúkkal: csak az adott év 8 legeredményesebb férfi egyes és páros teniszezője vehet részt rajta. A legtöbb tenisztornával ellentétben ezen a versenyen nincs egyenes kiesés az első köröktől kezdve, hanem a nyolc versenyzőt, illetve duót két négyes csoportba osztják és a teniszezők/párosok egymással csoportköröket (round robin meccset) játszanak. Mindkét csoportból 2-2 játékos/csapat jut tovább. Az elődöntőben az egyik csoport győztese a másik csoport második helyezettjével játszik, itt már egyenes kiesés van. Az elődöntő győztesei játszanak a címért. Nem hivatalos tenisz világbajnokságnak is nevezik néha, de valójában nem világbajnokság.

A világranglista (ATP Ranking)

Egy teniszező világranglista-helyezése mindig az utolsó 52 héten nyújtott eredményeinek függvénye. A világranglista tehát nem csak az adott év eredményeit veszi számításba, év végén nem törlődnek az előző évi pontok. Az ATP Rankings célja elsősorban az, hogy meghatározza a tenisztornákon a kvalifikációkat és a kiemeléseket, mivel ezeknél nem lenne célszerű csak az adott év eredményeit számításba venni. A világranglista-pontba beleszámít legalább a 4 Grand Slam-, 8 Masters (1000-es) és az évzáró tornán elért pontszám, valamint a 6 legjobb eredmény egyéb tornákról (a 4 legjobb 500-as torna eredménye, valamint a 2 legjobb 250-es, illetve challenger torna). Tovább nem is bonyolítanám, bár a világranglista kapcsán számos további szabályról lehetne még szólni (például: hogyan lehet felkerülni, mi a helyzet a Top 30-on kívüli játékosokkal és a többi).

A teniszben használatos (fontos) kifejezések, a teljesség igénye nélkül az alábbiak:

Ász (ace): olyan nyerő adogatás, melynél az ellenfél nem tud hozzáérni a labdához

Kettőshiba (double fault): az adogató elrontja mindkét szerváját, így az ellenfél nyeri a pontot

Nyerő ütés (winner): olyan ütés, amibe az ellenfél bele sem tud érni és pontot hoz

Ki nem kényszerített hiba (unforced error): indokolatlan rontás

Brék (break): amikor az egyik versenyző elveszi ellenfele adogató-játékát

Ríbrék (re-break): ha a játékos az elvesztett adogató játéka után közvetlenül visszaveszi azt, vagyis elnyeri az ellenfél adogató játékát

Bréklabda (breakpoint): csak egy pont kell ahhoz, hogy a versenyző elvegye az ellenfél adogatását

Meccslabda (matchpoint): pont a meccs megnyeréséhez

Rövidítés, avagy tie-break: a játszma (szett) eldöntéséért vívják 6:6-os állást követően

Sólyomszem (hawk-eye, de leginkább: challenge): néhány éve bevezetett technikai lehetőség, amikor vitás esetekben a játékos kérheti, hogy ellenőrizzék: valóban kinn volt-e a labda (egy játszmában maximum 3 challenge jár, plusz 1 további a tie-breakben)

Stb.

A teniszről regényt lehetne írni, ezért itt most – egyenlőre – abba is hagyom, de ha bármilyen kérdésed van, tedd fel bátran. Netán hallottál egyéb kifejezést és nem tudod, hogy mit jelent, mikor használják (például: „chip and charge”, „topspin szerva”, „let” stb.), kérdezz nyugodtan és mindezek alapján szívesen megírom a folytatást is.

Felhasznált irodalom:

  • Sue Rich: A tenisz kézikönyve (Aréna 2000 Kiadó, 2007)
  • A legjobb 50 profi teniszező (Aréna 2000 Kiadó, 2010)

4 responses »

  1. Eddig jó, de például honnan ered ez az eszement számolás: semmi — 15 — 30 — 40 ???

  2. Szóval úgy tartják, hogy a teniszben a pontok számolása is természetesen francia eredetű és a középkorból származik, amikor bevezették a 60 perces órákat. A 15-30-40 az óra negyedeiből származik (így persze 45 lenne, de azt egyszerűen lerövidítették).
    “Deuce” vagyis egyenlő a francia “à deux le jeu” -ből ered, ami állítólag azt jelenti, hogy mindkét játékos kettő pontra van a játék megnyerésétől (vagyis egyenlőre állnak 🙂 ).

    • És végül a legszebb dolog: love, aminek semmi köze az eredeti angol jelentéséhez, a szerelemhez, habár mi más lehetne a tenisz, mint szerelem. 🙂

      Ez pedig állítólag a francia tojás szóból (l’œuf) ered, merthogy a nulla tojás alakú és az angolok egyszerűen máshogy,vagyis angolosan ejtették.

      Hát így olvastam egyszer valahol, de hozzátették, hogy más “elméletek” is vannak, vagyis minden bizonytalan. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s